Már őseink megtanitották utódaikat hogyan olvashatnak a természetből. Székelyföldön például a Szent Anna-tó környékén élő idősebb személyek mesélték, hogy őket a szüleik tanitották, hogy amikor a hegyről erős kénszag ereszkedik a falura akkor időjárás változás és eső vagy vihar várható (persze ma már tudni, hogy a légnyomás növekedése miatt van ez igy). Önmagában a nyári viharok sok esetben rombolóak és félelmetesek. Pusztitó erejük van ami jégesőben vagy nagy elekromos kisülésekben nyilvánul meg, vagy akár fákat kidöntő erős szelekben. Erdély több területén Június 24.-én nagy felhőszakadás volt ami egy fiatal lengyel párnak akik a Pádisi karsztvidéken túrázak végzetes volt. A lengyel turistacsoport hét sátorral érkezett erre a csodás karsztvidékre, ahonnan sajnos a 34 éves férfi meg a 33 éves felesége már nem térhet soha haza, ugyanis a menekékház felé a viharban kézenfogva haladó párba belecsapott a villám. A férfi nyakán hatolt be és mivelhogy fogták egymás kezét a nő lábán sült el (jött ki).
A Pádis fennsíkon tartozkodó „Salvamont" hegyimentő szolgálat a reggeli vészriasztásra érkezve már semmit sem tudott tenni a két személy megmentésében, ugyanis a ruhájuk egy része megégett és a nőnek az egyik bakkancsa effektive felrobbant a nagy elektromos kisülés miatt. A villám mellett a jegesesőnek is pusztitó ereje van. Házakat rongál meg és sok esetben autókat, terméseket tesz tönke, és még sorolhatnám ... A villámcsapás ellen védekezni a szabad ég alatt nagyon nehéz de viszont azok a kirándulók akik sátorozni mennek, vagy éppenséggel túrázás közben kapja el őket a vihar azért jó ha egynéhány szabályt betartanak ami az életben maradásuk lehetőségét jóval megnöveli. Persze az a mondás is igaz, hogy „akinek ütött az órája” az tehet bármit is mert annak akkor és ott vége. Arra is volt már precedens, hogy nagy tapasztalattal rendelkező aktiv túrázók is szenvedtek természet által okozott baleseteket.
Az első és szerintem az egyik legfontosabb feltétel a biztonságos túrázáshoz a bakkancs. Természetesen ha ez jó minőségű bőrből, vagy netán ha profi “Goretex” vagy más „tex” vizálló anyagból van akkor még jobb és bizonságosabb. Ha nyilt területen vagy mezőn kap el a vihar, nagyon fontos, hogy ha hátizsák van nálunk tegyünk bele minden olyan fémtárgyat vagy elektonikai készüléket mint a (Gps-t, Walky Talky-t (kézi adó-vevő), telefont, (persze kapcsoljuk is ki ezeket) órát, kulcsot, karabinereket, trekking botot stb...) ami nálunk van és nyilván tegyük fel rá a hátizsák esővédő foliát majd vigyük minimum 20 méterre tőlünk. Ezután nagyon fontos, hogy guggoljunk le és várjuk meg amig az intenzív elektromos kisülések elcsendesülnek. Fa alá semmi féle képpen sem huzodjunk be, mivelhogy sok esetben a fa villámháritóként működik. Nagyon sok alkalommal a villám fába csapodva sül ki meggyujtván ezt. Az esőkabátnak is igen nagy szerepe van az esős időben, viharban és fontos, hogy öltözetünk mindig szárazon maradjon (a vízes ruha is áramvezető).
Nagy vihar estén ha a személygépkocsink mellettünk van akkor a legbiztonságosabb, hogy beüljünk autónkba, mivelhogy ez úgy viselkedik mint egy burok, a benne ülök majdnem minden alkalommal védve vannak. Persze ebben az esetben is nagyon fontos, hogy járgányunkban jó minőségű autószönyegünk legyen, és az autó ülésein levő székhuzatok is azok legyenek. Azt is jó tudni, hogy Erdélyben június havában vannak a leggyakrabban az extrém viharók, villámok. Azok a személyek akik kockáztatják életüket és nem félnek ezektől az az elektromos kisülésektől azok lenyügöző fotok tulajdonosai lehetnek. A gömbvillámtól viszont minden szituációban menekülni kell!! A Pádisi fennsíkon a családommal együtt mi is átéltünk egy ilyen „extrém” éjszakát amikor menedékként a sátrunkból a kocsinkba húzodva vészeltük át a vihart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése