2013. március 17., vasárnap

Szelek barlangja

Jóval korábban szerettem volna írni erről a csodaszép földalatti világról, de mindig valami okból kifolyólag elmaradt.  Mivelhogy gyakorlatilag lehetőségem adódott Románia leghosszabb barlangját meglátogatni, amelyben rengeteg szép fotót készítettem, képek amelyeket  szeretnék bemutatni mindazok számára akik csak hallottak erről a varázslatós labirintusszerű több színtes cseppkőbarlangról, de jóformán még nem látták vagy jártak benne.

Cseppkőoszlop

Pontosan 56 éve annak már, hogy rátaláltak erre a barlangra, konkrétan  1957 április havában fedezte fel Bagaméri Béla, akinek sorait idézném arról a pillanatról amikor első alkalommal készült bejutni az akkor még „Szelek ódúja”-ként ismert barlangba: 

Légáramlat (50Km/h) a Szelek barlang bejáratánál

…. „ A sziklarésből hideg  levegő áramlott ki. Olyan erővel, hogy a feldobott száraz falavelet jó félméternyire sodorta tovább, de egyébként az erős szél zúgása is hallható volt. A rés valóban olyan kicsi, hogy azon keresztül becsúszni a barlangba lehetetlenségnek látszott. A barlangi láz azonban már elfogott, s elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, valahogy csak átpréselem magam még ezen a szűk hasadékon is. Megprobáltam a hasadékot megtisztítani a külömböző törmelékektől, és így annyira megnagyobbítani, hogy bekúszhassak a föld mélyébe.  ...

A Szelek barlang bejáratánál

A Szelek barlangja évek óta már a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (CSA) védelme alatt áll. A barlang jelenleg a látogatók számára zárva van, kizárólag csak egyeztetés alapján, programálással látogatható meg, szigorú keretekben és meghatározott hosszban (pontosabban az első emeletig, az egykori „Május 1 pihenőig” amelynek neve márra „In Memoriam”- ra változótt). 

Pihenő az In Memoriam-nál

Azon személyek, barlangászok akik egyszer már látták a Szelek világának varázsát, minden bizonnyal máskor is boldogan visszavágynak.  A már több mint ötven éve feltárt barlangban a CSA tagjai nagyon sok munkát végeztek annak érdekében, hogy eredeti állapotában maradhasson minden cseppkőképzödmény, vagy más érdekesebbnél érdekesebb ásványok, kristályok, sztalaktitok, sztalagmitok.

Sztalaktiták



Sztalagmitok


Cseppkőképződmények


Megközelítése Vársonkolyos felöl a legkönnyebb, a falutól nem messze található Sebes- Körös fölötti lengőhídon áthaladva enyhén a dombon, a fák között található a bejárat.  Érdekes módon a bejáratnál az erős szél jól érezhető még a mai nap is, állitólag 50 km/h  sebességgel áramlik ki a barlangból (de ez minden évszakban változó). 

Vársonkolyos -A lengőhid

A bejárat eléggé kicsi, betonba épített, felfele nyiló fémajtaja  a turisták számára, mint ahogyan már említettem, állandó jelleggel zárva van. Mégis azon személyek akik ennek a barlangnak világát, csendjét meglátják, akik a vizcseppek csobbanásainak vízhangját meghallják és emellett megmásszák azokat a fémlétrákat amely a barlang legszebb részeihez vezetnek, mindazok felejthetetlen élménnyel gazdagodnak.

Szelek barlang_Aktív színt



Szelek barlang _ Az aktív járat 


Ha a barlang történelméről, múltjáról, külömböző termek, járatok felfedezéséről, feltárásáról   akarsz több információt megtudni akkor fontos tudnod, hogy valójában  a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub és ennek a klubnak tagjai a legmegfelelőbb személyek erre, az  élen Bagaméri Béla bácsival akik az évtízedek során igen fontos és egyben érdekes dolgokat vetettek papírra. Rengeteg órával ötvözött kemény munka, konstans kutatás  áll a CSA speológúsainak a háta mögött, emiatt is mindig kiváncsian olvasom minden jelentésüket.

Bagaméri Béla oklevele

Amikor meg lehetőség adódik külömböző expozíciókat megtekinteni, mint például amilyen  2011-ben, a Szabók bástyájában rendezett „SpeoArta” kiállításuk volt, (ebben az évben Májusban kerül megrendezésre) ahol igazán olyan egyedi tárgyakat és barlangászati eszközöket  láthattunk amelyek annak idején nagyon sokat segítettek a barlagkutatásban de amelyek már kiöregedtek és az évek elteltével mondhatni, hogy múzeumi tárgyakká váltak. Ilyen például az érdekes  „Sputnyik”, ami gyakorlatilag egy vedret helyettesítő tárgy amellyel szűk helyeken igen jól lehetett dogozni.

Szputnyik


Karbidlámpák (egyesek házi készítésűek).


A kiállított tárgyak között a külömböző karbidlámpák is igen érdekesek voltak, mint ahogyan a régi bányász sisakok is, amelyeket mára már igen komoly, akár több pontban rögzíthető, könnyű beállításokkal rendelkező nagyon biztonságos, profi sisakok váltottak le. Persze Bagaméri Béla kéziratait, okleveleit is igen nagy érdeklődéssel nézte minden kiváncsi látogató. De visszatérve a föld alatti természet alkotta csodákhoz, nyugodtan mondhatom, hogy még a lélegzeted is eláll azokban a pillanatokban, amikor a fejlámpáddal olyan csepkőképzödményeket világítasz meg mint például az impozáns  „Torpedó”vagy az … 

Az impozáns „ Torpedó 
(A többit megtudhatod a következő részben!)

Folytatódik

2013. március 7., csütörtök

A koszos Szamos.


… avagy „ Én ott lakom a Szamosnál … a koszos Szamosnál II (a folytatás).

Az elmúlt év Márciusában blogomon már szó volt a Kolozsvárt átszelő semmi kép sem tiszta Szamosról, belyegyzés amelynek címe Én ott lakom a Szamosnál …. a koszos Szamosnál!! ” volt. Azóta eltelt kereken egy esztendő és gyakorlatilag nem hogy javult volna a helyzet, hanem véleményem szerint inkább romlott merthogy ebben az évben a Szamos medre a város teljes hosszában jóval koszosabb és szennyezettebb mint tavaly volt.


A koszos Szamos Kolozsváron.

Néha az embernek jól esik kikapcsolodni egy kis városi sétával de csak séta közben döbben rá arra, hogy nem Bécs, Bern, Stuttgart vagy Amszterdam  (és még sorolhatnám) utcáin sétál hanem Kolozsváron abban a városkában amelynek folyója körül dúl a kosz és a piszok! Ha megnézzük Afrika nagy részét vagy más olyan földrészeket ahol majdnem  teljes mértékben hiányzik az édesvíz és ahol az emberek bármit adnának annak érdekében, hogy korlátlan mennyiségben rendelkezzenek a világ eggyik legdágább kincsével,  addig mások ahol bőségesen van belőlle, mint pédául nállunk is azok …  fütyülnek rá! (hogy szépen fogalmazzak). 

A szennyezett Szamos.

Ide illik egy jó idézet: „ Az ember nem is tudja mekkora kincs a víz, ha nem élt szárazságban” (Andy Mulligan). A szomorú tény az, hogy sajnos a Szamos az csak az eggyik gondja annak ami a vízek szennyeződését illeti, ugyanis Románia legtöbb patakja, folyója evvel a problémával küzd. 

Koszos Szamos meder.

Egy pár napja a Tordai hasadékhoz szerveztünk túrát amit nyugatról, Magyarpeterd felől közelítettünk meg és nem kicsi volt a megdöbbenésem  amikor tapasztaltuk, hogy a Hesdát patak már jóval mielőtt átszelné  ezt a kecses, igen látványos szakadékot, oly annyira szennyezet, hogy az ember sárgaságot kapna, ha kényszerítve lenne arra, hogy igyon belőle. (De erről majd egy külön bejegyzés merthogy ennek az ország színten igen fontos természetvédett területnek nem csak a víze szennyezett).

A Hesdát patak szörnyűen koszos partja a Tordai hasadék bejáratánál.

Visszatérve a Szamos medrébe és szennyezett vízére úgy gondolom, hogy addig fogok írni blogomra ezzekről a dolgokról amig  a kompetens intézmények meg az állam elöljárói, politikusai nem a székely zászlóval, Székelyföld elismerésével vagy en bloc a kissebségben élő magyarok állandó piszkálásával fognak foglalkozni, hanem avval hogy oktassák országuk lakosaikat, tudassítsák vellük a víznek fotosságát, a Főld tisztán tartását, esetleg edukatív reklámkampányokat készítsenek és minden TV társaságot kötelezzenek arra, hogy ezeket a klippeket továbbsugározzák. (Hagyd tanuljon  nemzetiségtől fűggően minden paraszt belölle!!!).

Piszkos Szamos.

Te feltetted valaha magadban azt a kérdést, hogy azt a csapból kífolyt ivóvízet amiből iszol és amivel tisztálkodsz valójában elegendően át van tisztítva, megfelelő e a pH- értéke,  nem tartalmaz még is valami olyan baktériumot ami ártana börödnek vagy valamelyik szervednek, testrészednek, netán a szemednek?

Szennybe fulladt Szamos.

Kérek mindenkit aki esetleg ezeket a sorokat olvassa gondolja meg kétszer hova dobja szemetét, soha ne öntse az elhasznált étolaját a kagylóba és ha elmegy kirándulni vigye haza szemetét esteleg dobja el kizárólag a kukába és nem utolsó sorban becsülje meg környezetét! 

Az egyik vadkacsa a másiknak: Kosz, abroncs, mocsok ...  yuppy!!! (life is life!!!).

Akik meg szeretik a horror filmeket azok tegyenek egy sétát a Szamospartján a Sportcsarnok környékére ahol még a híres Chunky babát is felfedezhetik aki a Szamos medréből figyel egy új áldozatra!

Chunky is rokádna ettől a látványtól.


Folytatódik (habár inkább jobb lenne ha NEM lenne folytatás!!!).


2013. március 4., hétfő

Áprily Lajos: Köszönet a napsugárnak

Tavaszodik. Holt tavaszok
fáradt szívembe visszajárnak.
S fáradtan is köszönni kell,
köszönni kell a napsugárnak.

Köszönöm, hogy hervadva is
tavaszi halk mámorba estem.
Köszönöm, hogy új fény ragyog
a főtéri aranykereszten.

Köszönöm, hogy kisgyermekek
mezítláb malomkerekeznek.
Ásott tövű vén almafák
fiatalos kedvvel rügyeznek.

Köszönöm a szél jó ízét,
aromáját a barka-szagnak.
Köszönöm, hogy hegyoldalon
ibolyászó lányok kacagnak.

Köszönöm, hogy napos gyepen
fehér fénnyel vakít a vászon.
Köszönöm, hogy friss fák alatt
szelíd szívvel megint halászom.

Habos felhők fejem felett
vitorlásan feszülve szállnak.
Üzekedő játékait
köszönöm életnek, halálnak.