…
avagy: „egy szép emlék!” 1/2
Egy olyan erdélyi körtúra részletes leírásáról szeretnék
beszámolni ebben a bejegyzésben amely 34 résztvevő + Mackó (a kutya) számára minden
bizonnyal meseszép élmény volt
(legalábbis én így gondolom). Helyszín:
Az erdélyi Szigethegységhez tartózó Torockói hegység Észak-Nyugati részén
fekvő:
Bedellő-karsztplató.
Hetekkel
előtte tudtuk már, hogy április 13.-án túrázni megyünk, mégis az utolsó pár napban,
amikor már a csapat keményen egyeztetett az internetten a túrával kapcsolatos
részletekről, a párom már egyre izgatottabb, nyugtalanabb lett és ez az állapot
átszállt rám is. Pénteken este, egy nappal az indulás előtt csepergett odakint,
majd később folyamatos, csendes esőzésre váltott.
|
Bedellő körtúra |
Kissé feszültek voltunk, de
miután átböngésztük a meteorológiai előrejelzéseket másnapra Alsószolcsva
településre vonatkozólag megnyugodtunk, ugyanis Kolozsvárral ellentétben itt
nem mutatott esős időt. Valahol a
lelkem mélyén nagyon örvendtem mert tudtam, hogy a Sárkánykapú és ennek az
érdekes természetes úton létrejött beszakadásnak közvetlen közelében levő
Bedellői cseppkőbarlang megközelítése esős időben nem egy könnyű feladat.
Szombaton a túra napján, jóval késöbb Rékánál, a kotyogó sípolására meg az
aromás kávé illatára ébredtem reggel hat körül. Kintről friss, hideg
levegő áramlott be, az esthez hasonlóan
esett az eső, amely szerencsére még idulásunk előtt el is ált. Mosakodás után,
az utolsó dolgok elvégzésére koncentráltunk annak érdekében,
hogy a hátizsákjainkat tudjuk végleg lezárni.
|
Felhők alacsony állása |
A csapattal
való találka fél hétkór történt. A túratársaim nagy része pontos volt, így hát
nem igazán kellett időzzünk a találka helyszínén és mivelhogy megegyeztünk, hogy a gépjárművekkel
nem karavánban megyünk, emiatt sokan útnak is indultak a Fehér megyei
vadregényes Bedellő hegység fele. A kora reggeli órákban az országúton Torda
irányában a felhők alacsony állása miatt festői kép tárult elénk ami még a vezetést
is egészen élvezetessé tette 80 Km-en keresztül, egészen addig,
amíg Aranyoslonka települést elhyagyva el nem értük a Sipote vízesés alsó
szakaszához, amelyet az útról (DN75) is bárki megcsodálhat.
|
Sipote vizesés (Fehér megye) Erdély |
|
Megérkezés a kőrtúra helyszinére |
Túránk
konkrétan az Alsószolcsvai lengőhídnál kezdődött, itt kocsijainkat leparkolva,
minden túratag előkészítette hátizsákját, felszerelését, trekkingbotját, elkészültek
az első fotók és máris nekivágtunk a Bedellői kőrtúrának. Itt ért a nap második
sokkja, ugyanis a lengőhídról jól láthatóvá vált az Aranyos folyó
szennyezésének mérete. A folyó partja és az itt levő növényzet által felfogott
szemét pokolian csúnya látványt nyújt az egész Aranyos völgyre és ami ennél
sokkal rosszabb az az, hogy ez a konstans ökorombolás végül is minden állatra, madárra,
halra, emberre kihat.
|
Alsószolcsvai lengőhid |
|
Bedellő a reggeli órákban |
Vajon a
Földanya meddig fogja mindezt tűrni? Az ilyesmi ellen mindig is fogok harcolni,
hadd lássa a világ apraja, nagyja, hogy a természetvédelem területén is (és nem
csak!!) még nagyon-nagyon sok mindent kell tenni Romániában! Na de ennyit a nap
negatív dolgairól! A lengőhíd tulsó partján tudtuk meg konkrétan a csapat létszámát
miután a túra szervezője, N. Zoli megszámolta a társaságot ami 34 személyből, és
egy kutyából ált merthogy velünk tartott Annácska kutyája is, a tizenhárom éves
(a túra veteránja) Mackó.
|
Annácska, Mackó és a család |
|
Mackó |
A piros
keresztel jelölt trasszén nem igazán szép időben fél kilenc körül indultunk útnak.
Az eget felhők borították, a jelzések tisztásokon és erdőn keresztül a Bedellő sziklafalainak
lábánál levő Sipote vízesés felső szakasza fele, az ugynevezett Erkély
tisztásig vezettek, ahova körülbelül hetven perc alatt értünk fel. Itt egy
nagyobb pihenőt tartottunk, kajáltunk és aki csak akarta megcsodálta a
mésztufagátakkal borított vízesést, a szerteszét ágazó patak vízét, a kissebb vízesések
mésztufa lerakodásait, vagy akár a felső nagy vízesést (kb. 12 méter magas) és
mindent ami körbeveszi ezt a varázslatos helyet, ahol (legalábbis ami engem
illet) sok szép kép is készült.
|
Sipote vizesés felső szakasza |
|
Mésztufagát |
Túránk ezen
szakaszán egy kicsit többet szeretnék időzni, ugyanis van egy néhány megjegyzésem
a Sipote vízeséssel kapcsolatosan amit szeretnék tisztázni. Az internetten több
helyről is olvastam, hogy az Aranyos völgyében található kb. 900 méter hosszú Sipote
vízesésnek az üledékképződése az úgynevezett Travertin mészkő lenne.
|
Mésztufa a Sipote vizesésen |
Egy icike–picikét
utána néztem ennek a dolognak és arra a következtetésre jutottam, hogy itt nem
lehet szó Travertin-ról. Mivelhogy ez a bejegyzés egy természetjáró ismertető ami a
kirándulásról és a kikapcsolodásról szól, emiatt nem szeretnék tudományos
töltetet adni neki, ígyhát evvel a témakőrrel külön fogok foglalkozni. Véleményem
szerint itt egy nagyon érdekes jelenségről beszélünk. Ha érdekel mit rejt a Sipote
vízesés és milyen természeti reakció folyik végbe a Sipot patak vízében majdnem
ezer méter hosszúságban, kövesd oldalunkat és itt megtudhatod! Az Erkély
tisztást hátunk mögött hagyva útunk következő célpontja a Bedellői kílátó volt.
|
Bedellői turista kilátó |
|
Bedellő karsztplató kilátója |
Egy többszáz méteres színtkülömbségű meredek emelkedő következett az erdő
vadregényes mélyében ami egyben az egész kőrtúra legnehezebb szakasza is volt.
Sok percen keresztül abban a felhőben haladtunk a csúcs fele amelyből eleredt
az eső, majd újabb percekig ismét kisütött a nap, majd ismét esett. Ez egy
olyan dilemás szituáció volt, hogy igazán nem is tudtad mitevő legyél, mondd
fel a kirándulást és térj vissza vagy folytasd és az esetleges veszélyeknek állj
elébe.
|
A csapat |
A csapat nagy része jóval előttünk haladt, a fiatalabbak pedig már
majdnem a tetőn voltak amikor újbol elerett, emiatt mi is folytattuk az egyre sárosabb és
egyre nehezebb kapaszkodásunkat. Szívem
dobogása a maximális paraméterekben működött. A csúszos falevelekkel borított
ösvényen az ember koncentrálása jóval nagyobb, vigyázni kellett minden lépésünkre
hiszen esőben a baleset is jóval könnyebben jön. Az útolsó ötven méter mászás ami
már a sziklák között kanyargott immár a Bedellő gerincének a felső szakasza
volt ahonnan egy fenomenális panóráma tárult elénk.
|
Felhők fölött a Bedellőn |
Ez a látvány amit nehezen
tudok papirra vetni varázslatos módon újból feltöltött energiával és emelett a
millió hóvirág látványa minden addigi fáradságunkat elmúlasztott!
Hóvirág (Galanthus nivalis)
|
Kontraszt |
A Bedellő
kilátóhoz pár percel 12 óra előtt érkeztünk, ahol az előbb említett fenomenális
panoráma fokozódott, itt ugyanis már teljes
kilátás nyílt mindenre, ami a Bedellői–karsztplató előtt helyezkedett el. A
kilátóról elláttál Felsőszolcsvától–Aranyoslonkáig (balról-jobbra), szemben a
Bedellői kilátóval pedig a Podsága völgye volt látható, Alsópodsága meg Felsőpodsága
településsel az előtérben. Mögöttük balra húzódik a fantaszikus Öreghavas hegyvonulat
az ő még hóval borított csúcsával. A környék legmagassabb hegye (Öreghavas 1826
m) mellett pedig egy olyan hegyvonulat húzódik, (botanikus rezerváció) amit a
Bedellő tetejéről teljes pompájában csodálhatunk. Ami nem más mint a híres Bélavár (Scerice-Bélavára) természetvédett terület !
|
Aranyos völgye a Bedellőről |
A következő
állomásunk a Sárkányok kapuja (másnéven: Sárkánykapu) és a szomsédságban levő
csepkőbarlang volt. Furcsának tartom, hogy 1880-as években ezt a
cseppkőbarlangot még Klára barlang néven ismerték (lásd Téglás Gábor könyvét
–Egy új csontbarlang a Bedellő határában) és azóta minden kartogaráfiával
foglalkozó cég térképein (és nem csak) már Bedellői cseppkőbarlang néven ismertetik.
|
Sárkánykapu |
Megérkezésünk a Sárkányok kapujához emlékezetesebb lesz számomra bármelyik
túratársamnál mivelhogy egy kissebb lejtőn a sáros talaj miatt megcsusztam és akkorát
estem a hátamra mint egy nagykabát. Szerencsére
vagy inkább mondhatnám szerencsémre nem
történt semmiféle sérülés.
|
Tavasz a Bedellőn |
Kirándulásunk
ezen pontján körülbelül 1100 méter magasságban voltunk. Nyugodtan állíthatom,
hogy a Bedellői kilátó útán a Sárkánykapu és környéke a második legszebb része a Bedellő–karsztplatónak.
Mivelhogy a Bedellői körtúra magába foglal több híres turisztikai
látványosságot ezért majd a késöbbiekben a többi négyet is osztályozni fogom a
topplistámon. Miután szemügyre vettük az érdekes „lyukas sziklát” jött a csoportfotózkodás majd meglátogattuk
a barlangot. ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése