avagy ... erdélyi magyar néprajzi hagyományok 5/2
Az első rész végén említettem
Györgyfalva zászlaját. Ezt azért is szeretném picit jobban hangsulyozni és kiemelni,
merthogy külsős ként (sokak számára idegen) javaslatot szeretnék tenni a
györgyfalvi református lelkésznek.
Véleményem szerint a jelenlegi lelkész,
Antal Csaba engedélyével gond nélkül egy újjabb gömbkővet helyezhetnének a Gy0rgyfalviak
a református templom északi oldalán található (2001-ben készült) „Milleniumi emlékmű” további tíz kiemelt
fontosságú történelmi pillanatok évszámait jelző gömbkövek mellé.
A gömbkő a: 2014-es évszámmal a falu zászlajának elkészítésére és a Július
25.-ei bemutatására lenne hivatott emlékezni. Meggyöződésem szerint ez egy
kiemelkedő és egyben megismételhetetlen momentum a falu történelmében!
Györgyfalva zászlajának bemutatása 2014-ben |
A továbbiakban peddig, egy olyan eseményt
szeretnék részletezni amely már a negyedik éve igen jól bevált és kivállóan
működik. Egy rendezvénysorozatról van szó amely három napot foglal magában
(péntektől-vasárnapig) és a „Györgyfalvi
falunapok” megnevezés alatt zajlik.
Györgyfalvi falunapok |
A Györgyfalvi falunapok Stábja: Antal Csaba lelkész és Fábián László plébános társaságában 2014-ben. (köszönet nekik) |
Kihagyhatatlan megemlíteni az egyházak (református
és katolikus) előljáróinak is a segítségét, hiszen igen fontos láncszemek a
Falunapok (és nem csak) gondmentes
lezajlásában. Az első napra (a péntekre)
öspontosítanák és dióhéjban összegezném ennek a napnak a varázsát.
A Györgyfalvi falunapok, szerkezetének felépitése úgy lett kidolgozva, hogy az első napon a néphagyomány mellett a néptánc uralkodjon a falu felett. Délután tizenhat órai kezdettel lovas-zenés díszfelvonulással kezdődik. Ekkor a lakosság nagy része (a töbsség fiatalokból áll) egybe gyűl a falu bejáratához ahonnan a csodaszép györgyfalvi népviseletében végigvonul a falun.
A szervezők közül egy páran süteményt
osztogatnak (vegyesen: lányok is meg a fiatalabb asszonyok is) míg mások az éneklés
közben csujogtatnak (egy szép példa erre: „Jaj,
de szépen néznek minket, áldja meg az Isten őket!”) Ez a kb. egy órás
felvonulás ami lóháton, szekereken, és gyalogosan történik egy nagyon klassz
látvány! Ajánom mindenkinek aki csak teheti a közeljövőben vegyen részt egy
ilyesmin.
A blogon megtekinthető bejegyzések,
fotók, média fájlok, infók, számomra igen fontossá váltak. Emiatt nem titkolom,
hogy az Erdélyi magyar nyelvű blogok körében, elsősorban magass színtű
elvárásaimnak, nó meg véleményem szerint kiválló minőségű képeimnek köszönhetően
fő célom az is legyen, hogy a profi fotózással párhuzamosan, nem csak a kolozsvári
magyar blogoszférában hanem Erdély egyik legfontosabb bloggere is lehessek!
Lovas - zenés díszfelvonulás 2013-ban |
Lovas - zenés díszfelvonulás 2014-ben |
A Györgyfalvi falunapok, szerkezetének felépitése úgy lett kidolgozva, hogy az első napon a néphagyomány mellett a néptánc uralkodjon a falu felett. Délután tizenhat órai kezdettel lovas-zenés díszfelvonulással kezdődik. Ekkor a lakosság nagy része (a töbsség fiatalokból áll) egybe gyűl a falu bejáratához ahonnan a csodaszép györgyfalvi népviseletében végigvonul a falun.
IV. Falunapok a Tokos zenekar kiséretében |
A díszfelvonulás alatt szebbnél szebb
népdalok hangzanak el, evvel is jelezve minden lakónak, hogy többnapos
mulatság, illetve hogy egy igazi nagy vigadalom veszi kezdetét! Érdekessége
ennek a menetnek, hogy az idősebb falubeliek nagy érdeklődéssel követik házuk
kapujából a felvonuló sereget.
Süteményosztás (2013-ban). |
A falu kutja mellett levő iskolakertben
felállított színpadon, az ünnepélyes megnyítóval folytatodnak a falunapok, ahol
a református lelkész, Antal Csaba és a katolikus plébános, Fábián László nyítja
és áldja meg az ünnepséget. Rövid beszédek útán elhangzik a miatyánk, majd végül
a polgármester köszönti az egybegyülteket. Minden évben a szervezők külömbőző
vendégeket is meghívnak akik előadásukkal csak fokozzák a látványt.
2014-ben például a Székelykereszturi „Kispipacs” néptánccsoport nagyon klassz előadását láthatták az egybegyültek! Ezútán a györgyfalvi fiatalok énekelnek és verseket szavalnak. Majd következnek az általam legkedveltebb pillanatok, amikor is a györgyfalvi hagyományőrző néptánccsoport kápráztat színvonalas táncával valamint egyedülálló legényesével. Végül egy szép napot zár valami ismertebb (minden évben más valaki) csapat.
A falu polgármestere (2012) |
2014-ben például a Székelykereszturi „Kispipacs” néptánccsoport nagyon klassz előadását láthatták az egybegyültek! Ezútán a györgyfalvi fiatalok énekelnek és verseket szavalnak. Majd következnek az általam legkedveltebb pillanatok, amikor is a györgyfalvi hagyományőrző néptánccsoport kápráztat színvonalas táncával valamint egyedülálló legényesével. Végül egy szép napot zár valami ismertebb (minden évben más valaki) csapat.
Ami a falu népviseletét illeti: van egy
ruahadarab ebben a népviseletben amely valójában engem mindig elvarázsolt! Ez
nem más mint az egyedi hímzéssel rendelkező Györgyfalvi ing! Akárhányat láttam
vagy fotóztam ezidáig, egyetlen egy hímzés sem volt azonos!
Egy másik dolog ami nekem tetszett az
az, hogy van a faluban egy kedves hölgy akinek tulajdonában egy nagyon érdekes
gyüjtemény van. Erről a hölgyről ezidáig még nem igen írt senki. Ezért is szeretném ha én lennék az
aki elsőként megtőri a jeget és egy pár
sorban beszélek rólla. Konkétan egy falvédő kollekcióról van szó. Ennek a
falvédő kollekciónak a tulajdonosa Sajgó Tünde.
... „Valamikor kezembe került egy nagyon szép festett falvédő. Hogy mi volt
rá írva majd idővel kiderül és megértik, hogy mit is keresek itt valójában. Ez
adta az ötletet, hogy nekifogjak gyüjteni őket és mivel adódótt ez az alkalom,
hogy bemutassam, kiállítást rendezzek, hát megtettem.
Felkéréseimre nem csak kimondóttan falvédők, hanem varottas, szőtt, hímzett
terítők, fésűtartok, abroszok kerültek elő a falu asszonyaitól. Ezzek nagy
része a mai napig őrzik a helybéli hagyományos keresztmetszetes varrást és a lapos öltést! ” ... (Sajgó Tünde - 2012 Július 27)
Hát igen, egy
valós dolog arról, hogy az erdélyi magyar hagyomány nagyon sok féle képpen ápolható.
Itt a konkrét pálda, hogy a Györgyfalvára jellegzetes keresztmetszetes varás és
a laposöltés, és még sok más Tündének is köszönhetően biztos nem fog kihalni a
falu ismeretéből. ( Bővebben a falvédőkről egy külön bejegyzésben olvashatsz majd! )
Férfi korus 2013-ban |
Hogy sok idő van még addig? Hát ezt a
jövő majd kideríti! Mint korábban már említettem, esszenciálisnak
tartom az a tényt miszerint minden magyar (és nem csak!) aki soraim meg fotóim között
keresi és remélhetőleg rátalál identitására, tájékozódjon afelől, hogy
nemzetének hagyományait, kultúráját, nyelvét, szüntelen védje és ápolja!
(Nyilánvaló,
hogy az Erdély szerte, a kisebbségben élő és folyamatosan csökkenő magyarok a
fentiek mellett még nagyon sok más dologra is oda kell, hogy figyeljenek!) Fontos az is, hogy demokratikus
szellemben éljenek és neveljék gyerekeiket, továbbítsák az elkövetkező
generációnak hagyományaikat és akik csak tehetik hozzám hasonlóan tálalják is
ki mindezt a nagyvilágnak!
A Google által müködtetett Blogspot –webfelületéről egy pár idegen személy az Artdelineoblog egynéhány bejegyzését boszantó módon egy az egyben lemásolták, ellopván a szövegeket/képeketés saját webfelületein feltüntetve, saját munkájukként mutaják be. Ezért is probálok egy picikét letéri a fő témáról és rámutatni arra, hogy valóban ki is az adott leírás/bejegyzés jogosult szerzője.
A következő résztől kezdődően folytatom
majd a hatos számozással és erdélynek egy másik mesés világába invitálom
olvasóimat. Település melynek neve nem más mint MÉRA .
És hogy minden függőben levő szónak
értelmet adjak, zárásként befejezném azt az idézetet amit sok sok évvel ezelött
édesapám mondogatott és a múlt részben befejezetlen maradt, hogy: ... „ami gyökertelen könnyen rothad!”
Folyatódik!