2014. szeptember 30., kedd

Györgyfalva - II

avagy ...  erdélyi magyar néprajzi hagyományok 5/2

Az első rész végén említettem Györgyfalva zászlaját. Ezt azért is szeretném picit jobban hangsulyozni és kiemelni, merthogy külsős ként (sokak számára idegen) javaslatot szeretnék tenni a györgyfalvi református lelkésznek.

Antal Csaba, a falu református lelkésze

Véleményem szerint a jelenlegi lelkész, Antal Csaba engedélyével gond nélkül egy újjabb gömbkővet helyezhetnének a Gy0rgyfalviak a református templom északi oldalán található (2001-ben készült) „Milleniumi emlékmű” további tíz kiemelt fontosságú történelmi pillanatok évszámait jelző gömbkövek mellé.  

Antal József nyugdíjas lelkész beszéde a II. Györgyfalvi falunapokon.

A gömbkő a: 2014-es évszámmal  a falu zászlajának elkészítésére és a Július 25.-ei bemutatására lenne hivatott emlékezni. Meggyöződésem szerint ez egy kiemelkedő és egyben megismételhetetlen momentum a falu történelmében!


Györgyfalva zászlajának bemutatása 2014-ben

A továbbiakban peddig, egy olyan eseményt szeretnék részletezni amely már a negyedik éve igen jól bevált és kivállóan működik. Egy rendezvénysorozatról van szó amely három napot foglal magában (péntektől-vasárnapig) és a „Györgyfalvi falunapok” megnevezés alatt zajlik.

Györgyfalvi falunapok

Nyugodttan mondhatjuk, hogy a rendezők/megálmodók ezzel hagyományt teremtettek. Ennek a rendezvénysorozatnak adtta több színes programja növeli a falu színvonalát, egy egész évi munka útáni kikapcsolódást nyújt a falu lakosainak, közösségápolást teremt, építő jellegű, és emellett a szellemi és kultúrális tevékenységeket magába foglaló programoknak köszönhetően csalogatják az egyre növekvő létszámú kiváncsi turisákat is.  

A Györgyfalvi falunapok Stábja: Antal Csaba lelkész és Fábián László plébános társaságában 2014-ben.   (köszönet nekik)

Kihagyhatatlan megemlíteni az egyházak (református és katolikus) előljáróinak is a segítségét, hiszen igen fontos láncszemek a Falunapok (és nem csak)  gondmentes lezajlásában. Az első napra (a péntekre) öspontosítanák és dióhéjban összegezném ennek a napnak a varázsát. 


Lovas - zenés díszfelvonulás 2013-ban


Lovas - zenés díszfelvonulás 2014-ben

A Györgyfalvi falunapok, szerkezetének felépitése úgy lett kidolgozva, hogy az első napon a néphagyomány mellett a néptánc uralkodjon a falu felett. Délután tizenhat órai kezdettel lovas-zenés díszfelvonulással kezdődik. Ekkor a lakosság nagy része (a töbsség fiatalokból áll) egybe gyűl a falu bejáratához ahonnan a csodaszép györgyfalvi népviseletében végigvonul a falun.


IV. Falunapok a Tokos zenekar kiséretében


A díszfelvonulás alatt szebbnél szebb népdalok hangzanak el, evvel is jelezve minden lakónak, hogy többnapos mulatság, illetve hogy egy igazi nagy vigadalom veszi kezdetét! Érdekessége ennek a menetnek, hogy az idősebb falubeliek nagy érdeklődéssel követik házuk kapujából a felvonuló sereget.

Kalácsosztás  (2012-ben).

Süteményosztás (2013-ban).

A szervezők közül egy páran süteményt osztogatnak (vegyesen: lányok is meg a fiatalabb asszonyok is) míg mások az éneklés közben csujogtatnak (egy szép példa erre: „Jaj, de szépen néznek minket, áldja meg az Isten őket!”) Ez a kb. egy órás felvonulás ami lóháton, szekereken, és gyalogosan történik egy nagyon klassz látvány! Ajánom mindenkinek aki csak teheti a közeljövőben vegyen részt egy ilyesmin.

Felvonulás 2013-ban.

A falu kutja mellett levő iskolakertben felállított színpadon, az ünnepélyes megnyítóval folytatodnak a falunapok, ahol a református lelkész, Antal Csaba és a katolikus plébános, Fábián László nyítja és áldja meg az ünnepséget. Rövid beszédek útán elhangzik a miatyánk, majd végül a polgármester köszönti az egybegyülteket. Minden évben a szervezők külömbőző vendégeket is meghívnak akik előadásukkal csak fokozzák a látványt. 


A falu polgármestere  (2012)

2014-ben például a Székelykereszturi Kispipacs néptánccsoport nagyon klassz előadását láthatták az egybegyültek! Ezútán a györgyfalvi fiatalok énekelnek és verseket szavalnak. Majd következnek az általam legkedveltebb pillanatok, amikor is a györgyfalvi hagyományőrző néptánccsoport  kápráztat színvonalas táncával valamint egyedülálló legényesével. Végül egy szép napot zár valami ismertebb (minden évben más  valaki) csapat.
Ami a falu népviseletét illeti: van egy ruahadarab ebben a népviseletben amely valójában engem mindig elvarázsolt! Ez nem más mint az egyedi hímzéssel rendelkező Györgyfalvi ing! Akárhányat láttam vagy fotóztam ezidáig, egyetlen egy hímzés sem volt azonos!

A híres, egyedi  Györgyfalvi hímzett ing!

Egy másik dolog ami nekem tetszett az az, hogy van a faluban egy kedves hölgy akinek tulajdonában egy nagyon érdekes gyüjtemény van. Erről a hölgyről ezidáig még nem igen  írt senki. Ezért is szeretném ha én lennék az aki elsőként megtőri  a jeget és egy pár sorban beszélek rólla. Konkétan egy falvédő kollekcióról van szó. Ennek a falvédő kollekciónak a tulajdonosa Sajgó Tünde.

Kedves asszonyok (2014)



Hát igen, egy valós dolog arról, hogy az erdélyi magyar hagyomány nagyon sok féle képpen ápolható. Itt a konkrét pálda, hogy a Györgyfalvára jellegzetes keresztmetszetes varás és a laposöltés, és még sok más Tündének is köszönhetően biztos nem fog kihalni a falu ismeretéből. (Bővebben a falvédőkről egy külön bejegyzésben olvashatsz majd! )


Férfi korus 2013-ban

A blogon megtekinthető bejegyzések, fotók, média fájlok, infók, számomra igen fontossá váltak. Emiatt nem titkolom, hogy az Erdélyi magyar nyelvű blogok körében, elsősorban magass színtű elvárásaimnak, nó meg véleményem szerint kiválló minőségű képeimnek köszönhetően fő célom az is legyen, hogy a profi fotózással párhuzamosan, nem csak a kolozsvári magyar blogoszférában hanem Erdély egyik legfontosabb bloggere is lehessek!

A Györgyfalvi néptánccsoport 2012-ben

Hogy sok idő van még addig? Hát ezt a jövő majd kideríti! Mint korábban már említettem, esszenciálisnak tartom az a tényt miszerint minden magyar (és nem csak!) aki soraim meg fotóim között keresi és remélhetőleg rátalál identitására, tájékozódjon afelől, hogy nemzetének hagyományait, kultúráját, nyelvét, szüntelen védje és ápolja! 

2014-es felvonulás

(Nyilánvaló, hogy az Erdély szerte, a kisebbségben élő és folyamatosan csökkenő magyarok a fentiek mellett még nagyon sok más dologra is oda kell, hogy figyeljenek!) Fontos az is, hogy demokratikus szellemben éljenek és neveljék gyerekeiket, továbbítsák az elkövetkező generációnak hagyományaikat és akik csak tehetik hozzám hasonlóan tálalják is ki mindezt a nagyvilágnak!


A következő résztől kezdődően folytatom majd a hatos számozással és erdélynek egy másik mesés világába invitálom olvasóimat. Település melynek neve nem más mint MÉRA .
És hogy minden függőben levő szónak értelmet adjak, zárásként befejezném azt az idézetet amit sok sok évvel ezelött édesapám mondogatott és a múlt részben befejezetlen maradt, hogy: ... „ami gyökertelen könnyen rothad!”

„Szerbusztok Magyarok”
                                        (Jaskó István –Pitti) - 2012




Folyatódik!


2014. szeptember 28., vasárnap

Erdélyi magyar néprajzi hagyományok 5

avagy:  „ bár merre visz sorsom útja, hazavágyom csendes kis falumba”.

Az aránylag már nagy mennyiségre felhalmozodott dokumentum jellegű adat és média fáljaimnak köszönhetően nyugodtan belevéghatok egy újabb hagyományőrző erdélyi magyar népcsoportnak a  bemutatására.

A könyvborítón: Lörincz Szidónia Ágota

Nem mintha eddig nem lett volna lehetőségem írni erről a tájegységről de mégis valahogy mindig elmaradt. Ez az elmaradás valószínűleg avval is magyarázható, hogy egyes itt élő közeli rokonaim cselekedetei és tettei által megcsömörölt és kiábrándult lelki sebeim nem engedték. A megfelelő pillanat úgy néz ki csak most jött el,  amikor is arról a:


nevű faluról írhatók amely tele van kedves emberekkel, amelyből láthatatlan elektrómágneses térhez hasonlóan áramlik a hagyomány, az identitásmegőrzés, az egyedi szépség és a gyönyorű muzsika. Ennek a Györgyfalvának fontos kötödése van az életemhez még akkor is ha ez esetleg látszólag nem is lenne igaz! 


Györgyfalvi fiatalok népviseletben 2012-ben  (mesevilág!)

Ha a világhállón egy picikét böngészni kezdjük a cyberteret,  láthatjuk hogy a megszokottnál jóval kevessebb infórmációt kapunk erről az érdekes faluról. Ez, meggyöződésem szerint avval is magyarázható, hogy a kellettnél kevessebben írnak/írtak Györgyfalváról. Egy másik tényező amivel indokolható ez a hiány az nem más mint, hogy vannak híresebb települések amelyek kissé háttérbe szorították ezt a falut. Példaként megemlíteném Torockót vagy Körösfőt, falvak melyek szerintem koronázatlak királyként uralják Erdélynek ezt a régióját.

Györgyfalvi Falu Napok - 2012  (a férfiak vezetik a menetet).


Mivelhogy nekem megadatik az a küldetésszerű lehetőség, hogy bemutathassam és ismertethessem a nagyvilággal, sok szép színes fotóval fűszerezve azt a kézenfogható tényt, hogy Kalotaszeg és a Mezőség tájegység határában létezik egy olyan falu amelynek kultúráját, hagyományait, sajátos népviseletét valamint szebbnél szebb népdalait (amelyek itt születtek meg) kezdetben az internet segítségével (utólag majd könyvben is) ne csak a magyarsággal, hanem az egész világgal megismertethessem.

Györgyfalvi lányok

Kezdeni szeretném ott ahol Kós Károly félbehagyta vagy folytathatnám akár Antal József egykori lelkész igen érdekes monográfiájának utolsó pontjától, esetleg onnan ahonnan Jaskó István (Pitti) több évtizedes györgyfalvi hagyományőrzés/ápolás mellett, az örökre befejezett legényese véget ért. 


Györgyfalvi asszonyok

Ennek a kezdetnek a folytatásáhóz nagy hatással volt rám egy györgyfalvi születésű, számomra igen fontos személy szavai is, aki ugyanis legény koromban mindig említette, hogy: „fiam, a hagyományainkat gyökereztetni kell, mert az” ...  (az idézet többi részét kicsit később!)

Jaskó István (Pitti) és Jaskó Dezső (Pitti)

Szeretném ha én is a magam módján hozzájárulhatnék tisztelt előljáróimhoz hasonlóan a hagyomány építésében és folytathatnám azt az útat amit mások természetes életvitelként fogtak fel. Az igen fiatal cipőben járó digitális fotózásnak köszönhetően olyan színes fotókat mutathatók be amilyeneket az őseim még csak álmodni sem tudtak, még akkor is ha nagyon szépeket írtak.

nanotech ...

A jelenlegi nanotechnológiát nem ismerve, régen nem készülhettek sem színes fotók, sem HD/UHD filmek, illetve akár a legújjabb csúcstecnológiának számitó 4K minőségű videók sem, ezáltal velem ellentétben csak monokrom képekkel büszkélkedhettek az írók/etnógráfusok. Ennek  a rohamosan fejlödő iparágnak köszönhetően folytathatjuk elődeink múlt évezredbeli cselekedeteit/gondolatait, de nem lekoppintva munkájukat, hanem ezekből tanulva egy egészen új alkotást előtárva az útókornak, egy újjabb évezredben és talán színesebben mint valaha. 

Falu napok 2012 (II. falunapok)

˝György pásztor népe” 2014-től büszkélkedhet saját zászlajában is, ugyanis a IV. falunapok keretén belül, Július 25.-én mutatták be elöször a nagyvilágnak. Györgyfalva zászlajának részletes leirását minden keves érdeklődő ezzen a linken olvashatja el. 

A Falunapok házigazdái: Nagyi Orsolya és Sajgó János

Az Erdélyi magyar néprajzi hagyományok  ötödik részét (ezt a részt) annak érdekében, hogy könyebben áttekinthető lehessen két önálló részre bontom. Űgyhogy a folytatást erről a szép faluról és ennek hagyományairól még több érdekességgel borsózva hamarosan ugyanitt az ArtDelineo blogon olvashatja majd minden kedves érdeklődő!


Majorosi Marianna  (Csík zenekar énekesnője) a  II. Györgyfalvi Falunapokon.

Györgyfalva leghíresebb versét, A Falu kútja cimű regét ezzen a linken olvashatód el!


2014. szeptember 15., hétfő

Petőfi Sándor – Itt van az ősz, itt van ujra


Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem.-

Kedvesem, te ülj le mellém,
Ülj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó folott a
Suttogó szél elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl nek keltsük álmából a
Szendergő természetet.


                                                            (Erdőd, 1848. November 17-30.)